Kevés kellemesebb hétvégi kikapcsolódást tudok elképzelni, mint friss zöldségek között válogatva sétálni a napsütötte piacon és azon merengeni, hogy a helyi termelőtől vásárolt élénk-színű céklából főzelék, borscs vagy sütemény készüljön ebédre. Vegetáriánusnak lenni többet jelent, mint rántott hús helyett rántott sajtot vagy gombát enni csalamádéval a krumplipüré mellé a vasárnapi ebédeken. Vegetáriánusként élni tudatos választás eredménye, mely mögött többféle motiváció húzódhat meg. Mielőtt számba vennénk ezeket a tényezőket és kifejtenénk a növényalapú táplálkozás élettani és pszichés hatásait, fontos tisztázni, mit jelent a vegetáriánus étrend. A vegetarianizmusnak különböző szintjeit ismerjük: A klasszikus vegetáriánusok étkezéseikből teljesen elhagyják a húsokat, ám más állati eredetű ételeket szívesen fogyasztanak. Sőt a peszko-vegetáriánusok úgy gondolják, hogy a vegetáriánus étrendbe a halakból készült fogások is beleférnek. Mások a húson kívül a tejet is mellőzik a táplálkozásukból, ők az ovo-vegetáriánusok. Akik pedig a tojást hagyják ki az étkezésükből, a tejet viszont nem, a lakto-vegetáriánusok táborát erősítik. A vegánok semmiféle állati eredetű alapanyagot nem használnak ételeik elkészítése során - többen még mézet sem. A vegán kifejezés egyébként a latin ‘vegetus’ szóból ered, melynek jelentése ‘élettel teli’. Vajon valóban élettel teli egy ilyen étrend?
Ha arról kérdezzük a vegetáriánusokat, miért nem kerül a tányérjukra hús, számos magyarázatot kaphatunk. Többen gondolják úgy, hogy így lehet megvalósítani az egészséges táplálkozást, és alapul véve az “amit eszel, az leszel” bölcsességet, tudatosan odafigyelnek szervezetük egyensúlyára és igényeire. Másokat állatjóléti szempontok vezérelnek, nem szeretnének hozzájárulni fogyasztóként azokhoz a kegyetlenségekhez, melyektől a nagyüzemei állattartásban élő tehenek, tyúkok és disznók szenvednek, mielőtt a szupermarketek hűtőpultjaira kerülnek. Sokan vannak olyanok is, akik vallási megfontolásból nem esznek húst: a krisna tudatú hívők, a hinduk is úgy gondolják, hogy spirituális lényként más élőlényekben kárt okozni nem megengedett. Motiváció lehet még a környezettudatosságra, a minél kisebb ökológiai lábnyomra való törekvés is, hiszen a haszonállatok tenyésztése jelenleg egyike a leginkább környezetszennyező iparágaknak és jelentős szerepet játszik az globális klímaváltozásban is.
Fontos érv lehet a vegetáriánus táplálkozás mellett a szervezetre gyakorolt pozitív élettani hatása. Több friss táplálkozástudományi kutatás eredménye támasztotta alá, hogy növényi alapú étrenddel megelőzhetők, sőt visszafordíthatók a nyugati világ vezető halálokai. Az egyik leggyakoribb civilizációs betegségnek a szív- és érrendszeri betegségeket tartják, melyek kockázata csökkenthető, ha kevesebb állati és több növényi eredetű táplálékot juttatunk a szervezetünkbe. A szívbetegségeken kívül a daganatos megbetegedések elleni küzdelemben is segíthet, ha több zöldséget és gyümölcsöt fogyasztunk, melyek átlagosan hatvannégyszer több rákellenes antioxidánst és fitokemikáliákat (a növényekben található bioaktív vegyületek, amelyek az adott élelmiszerekben speciális védőhatást fejtenek ki) tartalmaznak. A vegetáriánusok között ritkábban fordul elő elhízás, 2-es típusú diabétesz, székrekedés, köszvény, epekőbetegség, vesekő, magas vérzsírszint és magas vérnyomás.
A vegetáriánus étkezéssel szembeni leggyakrabban hangoztatott ellenérv szerint bizonyos tápanyagok és vitaminok kizárólag az állati eredetű termékekben lelhetők fel. Ez így nem teljesen igaz, viszont valóban fontos, hogy ha úgy döntünk, elhagyjuk étkezéseinkből a húst, fokozottan figyeljünk a fehérjék, omega-3 zsírsavak, vas, cink, kalcium, D-vitamin és B12 vitamin megfelelő mennyiségű bevitelére.
A test alapvető funkcióin túl táplálkozásunk hatással van a személyiségünkre és a gondolkodási folyamatainkra is. Egy izgalmas amerikai kutatás kapcsolatot keresett az étkezési szokások és a személyiség között. Azok a főiskolai hallgatók, akik vegetáriánus étrendet követtek a húsevőkhöz képest magasabb pontszámokat értek el olyan teszteken, melyek az önbizalmat, a teljesítményt, kitartást és autonómiát mértek. Egy másik érdekes vizsgálat szerint a növényi alapú táplálkozás hívei jobban teljesítenek memóriát mérő feladatokban, összehasonlítva azokkal, akik nem kizárólag zöldségeket és gyümölcsöket esznek. Persze ezek alapján még nem vonhatunk le messzemenő általános következtetéseket a vegetáriánusok gondolkodásáról és személyiségjegyeiről, ugyanakkor az több vizsgálatból kiderült, hogy milyen szokásokkal rendelkezik egy tipikus vegetáriánus. A tipikus vegetáriánusok legtöbbször magasan kvalifikáltak, fiatalabbak, az átlaghoz képest kevesebb köztük a dohányzó és alkoholt fogyasztó, rendszeresen sportolnak és tudatosak a táplálkozásukkal és annak ökológiai hatásaival kapcsolatban. Ami pedig a nemi eloszlást illeti, talán nem olyan meglepő, hogy több nő képes lemondani a húsról, mint férfi.
Mérlegelve a fentieket, vonzó alternatívának tűnhet a vegetarianizmus, hiszen azon túl, hogy hozzájárul az egészségünk megőrzéséhez, tudatosabbá és kreatívabbá teszi az életvezetésünket. Kezdetben nagy kihívás, hogyan készítsünk ízletes és változatos ételeket kizárólag növényi alapanyagokból, hiszen nem könnyű elszakadni a táplálkozási tradícióktól és berögződésektől. Azonban ha nyitottak vagyunk, tanácsokat kaphatunk tapasztaltabb vegetáriánusoktól és inspirálódhatunk vegetáriánus recepteket kínáló blogokról is, így kalandos felfedezéssé válhat a válogatás a fűszerek és a piacon kínált vagy a kertben termett finomabbnál finomabb zöldségek között.
Felhasznált források:
Deans, E. (2012) You're a Vegetarian. Have You Lost Your Mind?
Gowin, J. (2011) Does Vegetarianism Make You Dumber? Creatine supplements may improve memory for vegetarians.
Kim, N.K. (1982) A study on relationship between food habits and personality of American college students The Korean Journal of Nutrition