A japán TEIKEI mozgalom
■ Pillangó hírek ■ Rólunk ■ Bemutatkozás ■ Munkamódszerünk ■ Munkatársaink ■ Együttműködő partnerek ■ Szakmai megjelenéseink ■ Média megjelenések ■ Történetünk ■ Kapcsolat ■ Pro Lecsó ■ Ismertető ■ Hejőkeresztúr ■ Hejő- Sajó ■  Pro Lecsó Részvétel Alapú Minőségbiztosítás ■ RUSDELA Projekt ■ Kutatás ■ Szegénységkutatás ■ Szegény cigányok, szegény Cserehát ■ A roma részvétel erősítése az EU-s programokban - Nemzetközi kutatás ■ Tedd jobbá ■ Elöl járók ■ Több mint zöldség ■ Szeretnéd szeretni a lencsét - E-könyv ■ Fenntartható Fejlesztési Célok Kártya ■ Korábbi programjaink ■ CICSERO ■ Privát Lecsó ■ Hejőszalonta ■ Bükkaranyos ■ Hogyan csatlakozhat? ■ Önkormányzatoknak ■ Civil és szakmai szervezeteknek ■ Hálózatépítés ■ Társadalmi befogadás ■ Települési mezőgazdaság ■ Támogatás ■ Egyéni támogatás ■ Vállalati felelősségvállalás ■ Önkéntes lehetőségek ■ Támogatóink ■ Hasznos dokumentumok ■ Tudástár ■ Tudástár tartalomjegyzék ■ Egészséges táplálkozás ■ Étkezési szokásaink környezeti és társadalmi vonatkozásai ■ Közösség alapú mezőgazdaság ■ Új gazdasági rendszerek ■ Alapanyagok ■ Receptek ■ Oktatás ■ Videótár ■ Beszámolók		A közösség által támogatott mezőgazdaság úttörőjének számítóJ apánban a TEIKEI mozgalom mára több, mint 14 millió tagot számlál, a Japán háztartások 22%- a tagja valamilyen termelői- fogyasztói közösségnek. A mozgalom alapvető célkitűzése egy olyan élelmiszerlánc létrehozása volt, amely független a hagyományos kereskedelemtől és erősíti a helyi közösségeket. A nagyipari mezőgazdaságot, a környezetszennyezést, a különböző nemkívánt adalékanyagokat elítélő TEIKEI mozgalom megalapozta a Japán ökológiai mezőgazdaság kialakulását, a két mozgalom a mai napig szoros összefonódásban működik az országban. Ellentétben egyéb külföldi kezdeményezésekkel,a TEIKEI mozgalom közösségi szerepe az élelmiszerellátáson túl az élet több területére is kiterjed, mint az egészségügy, az oktatás vagy a lakhatás. A Japán TEIKEI mozgalom alapelvei: 1. Kölcsönös segítségnyújtás elve: Mind a fogyasztók, mind a termelők egymás megértésére és segítésére irányuló törekvése 2. Célzott termelés elve: A lehető legnagyobb változatosságú és kiemelkedő minőségű élelmiszerek termelésének ösztönzése a gazdaság termelési kapacitásának határain belül 3. Termékelfogadás elve: Előleges egyeztetés után a fogyasztók elfogadják a termelő által kínált élelmiszert és főzési, étkezési szokásaikat is ehhez igazítják 4. Közös ármeghatározás elve: Az árak kialakítása a termelők és fogyasztók közös megállapodása alapján történik, a termelés valódi költségeinek ismeretében 5. Barátságok elmélyítésének elve: A baráti kapcsolatok elve megkönnyíti a termelők és fogyasztók közötti folyamatos kapcsolatot 6. Az önálló elosztás elve: A termény elosztása a tagokra épít és lehetőleg visszaszorítja a hagyományos szállítási módszereket 7. Demokratikus irányítás elve: A közösség a termelő és a fogyasztók bevonásával, kockázatmegosztás elvén működő döntéshozást gyakorol 8. A tanulás elve: Arra bátorítja a tagokat, hogy elmélyítsék a barátságokat és a nem természet- beni javak kultúráját, ezzel gátolva, hogy a közösség kizárólag egy termék- kereskedelmi csoport legyen 9. A megfelelő csoportnagyság elve: Mivel a fent említett alapelvek csak egy meghatározott csoportnagyság esetén tarthatók meg, a tervezési folyamatok során figyelembe kell venni a gazdaság eltartó képességét 10. Állandó fejlődés elve: Arra bátorítja a közösség tagjait, hogy folyamatos fejlődés révén érjenek el ideális körülményeket mind a termelő, mind a fogyasztók részére, szem előtt tartva az ökológiai mezőgazdaságot és a természet közeli életmódot Forrás: Wikipedia	TEIKEI   közösség alapú mezőgazdaság   közösség által támogatott mezőgazdaság   Japán
		Szólj hozzá!

© bffd.hu - Butterfly Development

Külföldről támogatott civil szervezet