Az elmúlt évtizedekben számos kísérlet történt a GDP- nél átfogóbb mutatók kidolgozására, amelyek nem csak a gazdasági teljesítményt, hanem a társadalom tagjainak jólétét és a környezeti hatásokat is tükrözik. Ezek közül talán a leginkább ismertté vált, immáron az ENSZ által is hivatalosan elfogadott mutató a Bruttó Nemzeti Boldogság (BNB). A BNB mutatót az 1970-es években Bhután negyedik királya hívta életre azzal a céllal, hogy az akkor igencsak elmaradott kis ország fejlődésének irányát kijelölje. Összhangban a buddhista tanításokkal, a nemzeti boldogságra építő fejlődés az emberek egyéni jólétét tartja szem előtt, amely szemben a GDP kizárólag gazdasági megközelítésével magában foglalja a kulturális, a társadalmi, a politikai és mentális jólétet is. A BNB a különböző társadalmi csoportok között kategorikus összehasonlítást tesz lehetővé, amivel hozzájárul jól célzott, a valós problémákra választ kereső megoldások megvalósulásához.
A jólét és a boldogság kutatásával Bhutánban már egy, a témára szakosodott kutatóintézet foglalkozik, amely az elmúlt 40 évben folyamatosan fejlesztette a boldogság kutatásának módszertanát. Jelenleg a BNB index 9 kategóriában összesen 33 különböző mutatóból áll össze. A mutatók méréséhez társadalomtudományi és közgazdaságtudományi módszertant egyaránt alkalmaznak, ezzel egy elegyet létrehozva az egyén helyzetének önmaga által történő szubjektív, és egzakt számokkal mérhető objektív jólétének megállapításához.
A BNB mérések által jelenleg használt 9 kategória a következő:
• Pszichológiai jólét: A vizsgált személy belső, szubjektív elégedettsége az élettel. A jelenleg széles körben használt társadalmi mutatók csak objektíven ítélik meg egy társadalom jólétét – pl. bűnözési statisztikák, válási statisztikák stb. – ezek azonban nem tükrözik az egyén által megítélt boldogságot, az emberi kapcsolatok minőségét, az élettel való elégedettséget. A pszichológia jólét nem feltétlenül következik a gazdasági jólétből- az ugyanis gyakran az emberek folyamatos elégedetlenségéhez vezet. Fordítva viszont elmondható, hogy egy életével elégedett ember feltehetőleg jobban fog teljesíteni gazdasági szempontból is.
• Életminőség: A vizsgált személy anyagi jóléte és a társadalmi erőforrásokhoz (oktatás, egészségügy) való hozzáférésének mértéke, amely tényezők azonban nem kizárólag a gazdasági szempontból vett bevételekből eredeztethetőek.
• Egészség: A testi és a szellemi jólét mutatói
• Oktatás: Nem csak a hagyományos tantárgyak elsajátításában, de a kreatív tanulás és önkifejezés területén elért sikereket is méri. A jó oktatás nem csak tudást, de értékrendet és kultúrát is közvetít.
• Kultúra: A közös identitás kialakítása, a közösség negatív külső behatásoktól való védelme érdekében elengedhetetlen a kulturális hagyományok megőrzése, a társadalom kulturális sokszínűségének fenntartása.
• Időbeosztás: Egyensúly a fizetett munka, a fizetetlen munka (otthoni és társadalmi munka) és a szabadidő között. A megkérdezettek egy napjuk időbeosztásának ismertetésével jó képet festhetnek egy társadalom működéséről.
• Jó kormányzás: Egyéni részvétel a politikai folyamatokban (a politikai jogok gyakorlása) és hozzáférés a kormányzati szolgáltatásokhoz.
• Közösségi kapcsolatok: Segít megítélni a társadalmon belüli közösségi kapcsolatok minőségét, mivel ezek jelentősen hozzájárulnak egy társadalom fenntartható működéséhez. A mutatók a társadalmi felelősségvállalást (önkéntes munka, adományozás), a közösségi kapcsolatokat, a családi kapcsolatokat és a biztonságérzetet tükrözik legfőbb értékekként.
• Természeti sokféleség és fenntarthatóság: Az emberi egészség és jólét, a társadalmi működés hosszútávú fenntarthatósága nagymértékben függ a természetes környezet minőségétől.
Nagyfokú szubjektivitása miatt érték kritikák a BNB indexét, ugyanis a mutatók jelentős része a megkérdezettek egyéni megítélésére épít, ami a fejlődés kutatásának egy új szemléletmódját teszi szükségessé. Ezen kívül felmerülő probléma még, hogy a BNB kidolgozása során a bhutáni kultúra és értékrend központi szerepet kapott, ezáltal változtatás nélkül nem alkalmazható más országokra, így elveszik az eredmények összehasonlításának lehetősége is. Ettől független a Bruttó Nemzeti Boldogság gazdasága egy kis ország részére egyértelműen kijelölte a változás irányát, ami Bhután esetében nem az eszetlen iparosodás, hanem a kulturális és természeti örökségekre építő, a társadalmi jólétet szem előtt tartó megfontolt fejlődés.
