Bevezető – Mi ez?

2010 Magyarország. Borsod-Abaúj-Zemplén megye. Leghátrányosabb kistérségei. A Cserehát.
A csereháti szegénység. A csereháti cigányok. A csereháti cigány szegénység.

Ez a kiállítási anyag arról a társadalom alsó 5%-ban található rétegéről szól, amelynek tagjairól általában nem készül szociológiai vizsgálódás. Ez a szegénységük okozta elszigeteltséget csak fokozza.

Milyen is ez? Aki nem ismeri a nélkülözést, nehezen képzeli el.

Ismerjük a mondást, sötétben minden tehén fekete. Távolról minden szegény egyforma.
Sőt, távolról minden cigány egyforma. Ennek ellenkezőjét szerettük volna megmutatni csupán. Nem általában, még csak nem is Magyarországon, csak a Csereháton.
Szokás Magyarországon középosztályról, vagy az a felé törekedőkről beszélni, és az úgynevezett leszakadó rétegekről.
Közelebbről úgy látjuk a szegénység is rétegzett.
Bemutatunk itt olyan embereket, akik nem a cigánysoron, hanem a faluban laknak, kívülről nem látható, hogy „cigányház” az övék. Bemutatunk olyanokat is, akik még a faluban, de szegényesebb vályogházban élnek, és olyanokat is, akik a falu szélén, valamikori cs-lakásban1 laknak.

Itt csereháti cigány emberekkel készített életút-interjúk szerkesztett változatait tanulmányozhatja az érdeklődő.

Mi nem?
Szeretnénk hangsúlyozni, hogy az itt látott anyag nem a magyarországi cigányságról szól.
Tudjuk, hogy egész más gondokkal élik az életüket a budapesti romák, vagy a baranyaiak, vagy a szintén Borsod megyei zempléniek.
Van ahol jobb a helyzet, és van ahol, hasonlóan nehéz.

Nem azt mondjuk, hogy így élnek a cigányok Magyarországon, hanem csak azt, hogy így is élnek emberek, magyar állampolgárok hazánkban.

Hogyan készült ez az anyag?

Magyarországon rendhagyó módon készült az itt látható anyag. A szegénység mindennapjaira voltunk kíváncsiak a Csereháton.
Mélyinterjút készítettünk közel 30 csereháti emberrel, a hangfelvételt legépeltük, majd megszerkesztettük, esetenként rövidítettük.
Ezen kívül más tudományos feldolgozási vagy értelmezési módszert nem alkalmaztunk.
Tudatosan tettük ezt, mert szerettük volna, ha az olvasó és kiállítás-látogató közönség elé egy olyan anyagot tárhatunk, amelyről saját véleményt formál majd.


1 A cs-lakás a csökkent értékű lakás rövidítése. A hetvenes-nyolcvanas években építették Magyarország-szerte az általában egy szobás, félkomfortos házakat, melyekhez kis kertek tartoztak. A cs-lakásokba annak idején sokszor azok költözhettek, akik így a putrikat elhagyva jobb helyzetbe kerülhettek. A cs- lakásokat – a Csereháton legalábbis – leggyakrabban a falu szélére építették. Manapság vannak olyan cs-lakások, amelyek már düledeznek, és vannak olyanok is, amelyek szépen felújítva, komfortosítva, bővítve állnak.