Ki készítette és hogyan?
Az itt látható anyag elkészítését, a kutatási koncepció kialakítását, a kutatást, az anyag tartalmi és képi feldolgozását a Pro-Cserehát Egyesület kezdeményezte, és hajtotta végre.
Az itt látható anyag nem a szokásos szociológiai mintavétellel és módszerrel történt, hanem sok ember együttes munkájának eredménye.
A részvételi alapú akció-kutatás (participatory action research) módszerét alkalmaztuk munkánk megvalósításakor.
A Pro-Cserehát Egyesülettel már eddig is munkakapcsolatban álló helyi roma emberek választották ki azokat, akikkel a kérdezőbiztosok interjúkat készítettek.
Ez elsősorban azt jelentette, hogy a mélyinterjúkat készítő kutatóknak előzetesen nem kellett hosszú időt a „terepen” tölteniük, - ahogy az általában az antropológiai kutatások esetén szokásos - annak érdekében, hogy kiválasszák a beszélgetőtársakat, és az interjúk elkészítéséhez szükséges bizalmi légkört megteremtsék.
További jelentősége a helyi segítők tevékenységének, hogy - a megadott kritériumok alapján - tulajdonképpen a vizsgálatban részt vevő roma segítők választották ki, kikkel készül beszélgetés. Így tulajdonképpen ők határozták meg a kutatásba bevontak konkrét körét, és ezzel jelentős részben hozzájárultak az itt látható anyag kialakításához.
Legtöbbször segítőink is végigülték a beszélgetéseket, így nem csak a kialakult bizalom átruházása történt meg, hanem ők maguk is segítették az interjúfelvételt, hiszen ők a kérdezőknél jobban ismerték a megkérdezetteket.
A részvételi alapú akció-kutatás e sajátos formáját együttműködő vizsgálódásnak (cooperative inquire) hívják.
Az együttműködő vizsgálódás sokszor alapját képezi, vagy párhuzamosan fut az úgynevezett gyakorlati intervenció (praxis intervention) típusú cselekvésekkel. A praxis intervenció alkalmazható a társadalomkutatásban, de a szociális munkában, az egészségnevelésben, az oktatásban stb. is.
A részvételi alapú tervezés és cselekvés elvét használjuk a Független Csereháti Roma Hírügynökség (www.cicsero.net) munkájában is.
