Az uniós támogatással megvalósuló roma programok hatékonyságának növelése - nemzetközi kutatás
Háttér
Egyesületünk tagja az ERGO Network – European Roma Grassroots Organisations Network, http://www.ergonetwork.org - a brüsszeli székhelyű ernyőszervezetnek, mely az európai terepen dolgozó roma és pro-roma szervezetek munkáját támogatja. A nemzetközi lobbi szervezet sokrétű tevékenységének átfogó, távlatos célja a romák esélyegyenlőségének kivívása, az egyenlő európai állampolgári státusz elérése révén.
Szakmai közreműködőként 2014 óta részt veszünk az ERGO Network és az Európai Bizottság között megkötött, középtávú keretszerződés értelmében megfogalmazódó adatgyűjtési, elemzési, kutatási feladatok végrehajtásában, amelyek az uniós támogatással megvalósuló roma programok hatékonyságának fokozását célozzák. A keretszerződés megvalósítását az Európai Bizottság Foglalkoztatási és Társadalmi Innováció (EaSI) 2014-2020 programjának pénzügyi támogatása finanszírozza.
Cél
Az Egyesületünk szakmai közreműködésével is megvalósuló keretszerződés alapvető célja, hogy az ERGO Network-kel együttműködő roma és pro-roma szervezetek egyedülállóan értékes és hiteles gyakorlati tapasztalatainak figyelembevétele alapján erősödhessen a romák részvétele a 2014-2020 pénzügyi periódus releváns, szociális célú uniós programjaiban az érintett tagországokban.
Az éves szinten konkretizálódó specifikus kutatási, információ-gyűjtési, szakpolitikai elemzési feladatokat az ERGO Network és a Bizottsággal közösen, s a szakmai résztvevőkkel konzultálva határozza meg. E kezdeményezések a roma projektek javításán, a roma célcsoport támogatáshoz jutási esélyeinek erősítésén túlmenően a roma és pro-roma szervezetek kapacitás-fejlesztését, hálózat-építését, valamint az aktuális, releváns Uniós kezdeményezések hatásainak tesztelését, nyomon követését szolgálják.
Megvalósítás
A fentiekben vázolt célok és szándékok alapján, éves szinten meghatározott kutatási jellegű feladatok végrehajtásában Magyarország mellett többnyire az ERGO Network román, bolgár, szlovák, cseh, valamint a témától függően a spanyol és a francia tagszervezete vesz részt.
A munkamódszer a vizsgálandó kérdés karaktere mellett a közreműködő szervezetek sajátosságaihoz és kapacitásaihoz is illeszkedik. Ez utóbbival összefüggésben jellemzően a kvalitatív vizsgálat módszerei – esettanulmányok, mini-felmérések -, az akció-kutatás eszközei, illetőleg szükség szerint a szakpolitikai elemzések voltak ezidáig elsősorban az alkalmazott kutatási megközelítések középpontjában.
További fontos szempont, hogy a kutatási eredmények, az így nyert információk összevethetőek, illetőleg összegezhetőek legyenek. Az összegzést az ERGO Network brüsszeli munkatársai, avagy az általuk megbízott külső partner végzi.
A kutatási eredmények összegzése az ERGO Network – angol nyelvű - honlapján megtalálható. A szervezetünk által készített angol nyelvű kutatási részanyagok anonimitása, s így a közzétételük technikailag nem biztosítható, ezért röviden utalunk a legfontosabb következtetéseikre. Az info@bffd.hu címen jelzett szakmai érdeklődés esetén azonban részletesebb információval rendelkezésre állunk.
További fontos szempont, hogy a kutatási eredmények, az így nyert információk összevethetőek, illetőleg összegezhetőek legyenek. Az összegzést az ERGO Network brüsszeli munkatársai, avagy az általuk megbízott külső partner végzi.
A kutatási eredmények összegzése az ERGO Network – angol nyelvű - honlapján megtalálható. A szervezetünk által készített angol nyelvű kutatási részanyagok anonimitása, s így a közzétételük technikailag nem biztosítható, ezért röviden utalunk a legfontosabb következtetéseikre. Az info@bffd.hu címen jelzett szakmai érdeklődés esetén azonban részletesebb információval rendelkezésre állunk.
Az ERGO Network tagjaként végzett kutatási jellegű közreműködéseink közül röviden az alábbiakat emeljük ki.
- A LEADER Program keretében megvalósuló roma projektek (2014)
Az egyik legnagyobb arányú roma populációval rendelkező, halmozottan hátrányos helyzetű BAZ megyei LEADER Térségben vizsgálva a kérdést, hogy az elmúlt programozási időszak LEADER projektjei mennyire reflektáltak a helyi roma problémákra, rendkívül kevés, a megvalósított projektek csupán 1%-át találtuk relevánsnak. A sok szempontból relatíve kedvezőtlen konstrukciós okokon, mindenekelőtt a projektek utófinanszírozásán túlmenően, a politikai természetű magyarázat is meghatározónak tekinthető. Ez utóbbi szerint a vonatkozó központi ajánlást magáévá tevő térségi LEADER irányítás a szociális, integrációs, roma projektek finanszírozását a jóval erősebb támogatási potenciállal rendelkező ESZA forrásokból tartotta megoldandónak, azaz a roma integráció nem volt LEADER prioritás. S valóban, az esettanulmányunk készülésének idején pl. a vizsgált projektek településein az elnyert LEADER forrásnál 4-20-szorosan nagyobb, szociális célú ESZA projektek végrehajtása is folyamatban volt, azonban a kiegészítő jelleggel jól hasznosítható, kisebb volumenű LEADER projektek általános mellőzése komoly mulasztásnak minősíthető a térség halmozottan hátrányos körülményei közepette.
Az 5 ország tapasztalatait összegző kutatási eredmények az ERGO Network honlapján olvashatók:
Kutatási eredmények- Anti-diszkrimináció és az Esélyegyenlőségi Testületek (2015)
A személyek közötti, faji- vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének érvényesítését előíró uniós irányelv értelmében minden tagállamban ki kell jelölni egy „esélyegyenlőségi testületet” (Equality Body), amely az egyenlő bánásmód fejlesztéséért felelős, s amelyhez az elv megsértése esetén panasszal lehet fordulni. Az ERGO által kezdeményezett kutatás e tagállami testületek működésének vizsgálatát tűzte ki célul, különös tekintettel a roma közösségek hátrányos megkülönböztetése elleni fellépésben és az esélyegyenlőségük biztosításában betöltött szerepükre. Magyarországon a felmérés az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) tevékenységére terjedt ki. Az egységes szempontok szerint végzett vizsgálatban a releváns uniós és hazai jogszabályok, az EBH tájékoztatói, jogesetei és egyéb dokumentumai áttekintése mellett strukturált interjúkat készítettünk a Hatóság érintett munkatársaival, továbbá a roma ügyekben velük együttműködő civil szervezetekkel is. Összességében arra a következtetésre jutottunk, hogy a magyar Egyenlő Bánásmód Hatóság általánosságban láthatóan megfelelően ellátja az egyenlő bánásmód érvényesítése által megkövetelt és kodifikált módon rögzített jogi szerepét, azonban a szélesebb spektrumú, általánosabb roma kérdésekben és szakpolitikákban csupán rendkívül szerény, indokolatlanul visszafogott szerepet játszik.
A személyek közötti, faji- vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének érvényesítését előíró uniós irányelv értelmében minden tagállamban ki kell jelölni egy „esélyegyenlőségi testületet” (Equality Body), amely az egyenlő bánásmód fejlesztéséért felelős, s amelyhez az elv megsértése esetén panasszal lehet fordulni. Az ERGO által kezdeményezett kutatás e tagállami testületek működésének vizsgálatát tűzte ki célul, különös tekintettel a roma közösségek hátrányos megkülönböztetése elleni fellépésben és az esélyegyenlőségük biztosításában betöltött szerepükre. Magyarországon a felmérés az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) tevékenységére terjedt ki. Az egységes szempontok szerint végzett vizsgálatban a releváns uniós és hazai jogszabályok, az EBH tájékoztatói, jogesetei és egyéb dokumentumai áttekintése mellett strukturált interjúkat készítettünk a Hatóság érintett munkatársaival, továbbá a roma ügyekben velük együttműködő civil szervezetekkel is. Összességében arra a következtetésre jutottunk, hogy a magyar Egyenlő Bánásmód Hatóság általánosságban láthatóan megfelelően ellátja az egyenlő bánásmód érvényesítése által megkövetelt és kodifikált módon rögzített jogi szerepét, azonban a szélesebb spektrumú, általánosabb roma kérdésekben és szakpolitikákban csupán rendkívül szerény, indokolatlanul visszafogott szerepet játszik.
A hét ország tapasztalatait összegző kutatási eredmények az ERGO Network honlapján találhatók:
Kutatási eredmények- Ifjúsági Garancia - lehetőség a roma fiataloknak (2015)
A 2010-es évekre 20%-nál is magasabbra szökött ifjúsági munkanélküliség orvoslására született uniós intézkedés, az Ifjúsági Garancia (IG) értelmében a tagországok 2013-ban kötelezettséget vállaltak arra, hogy minden 25 éven aluli fiatal a munkahelye elvesztését vagy az iskolai tanulmányainak befejezését követő négy hónapon belül színvonalas állásajánlatot kapjon, vagy további oktatásban, gyakorlati képzésben, esetleg gyakornoki foglalkoztatásban részesüljön. Az Európai Bizottság 2016-ban értékelte az IG végrehajtásának első eredményeit, amelyhez az ERGO a hátrányos helyzetű roma fiatalok tapasztalataival kívánt hozzájárulni. A fő kutatási kérdés az volt, hogy a program mennyire éri el a roma fiatalokat, s mennyiben jelenthet számukra érdemi megoldást. A kérdés megválaszolása egységes módszer szerint, a kapcsolódó uniós és hazai dokumentumok feldolgozását követően a célcsoport több roma és nem roma tagjával készített strukturált interjú alapján történt. Magyarországon 2015 novemberében egy relatíve kedvező munkapiaci adottságokkal jellemezhető dunántúli megyében vizsgáltuk az IG végrehajtását, melynek keretében ekkor döntően különböző szakképzést kínáltak célcsoportnak. A keresett, hiányszakma elérését biztosító képzési kurzus roma és nem roma résztvevőivel készített interjúk értelmében a képzésre történő jelentkezés, a felvételi procedúra és a képzés lefolytatása tekintetében a roma fiatalok nem tapasztaltak hátrányos megkülönböztetést. A programot övező általános információhiány ugyanakkor a célcsoportot egyformán sújtotta, melynek orvoslását a felelős minisztérium illetékeseinek is a figyelmébe ajánlottuk.
A 2010-es évekre 20%-nál is magasabbra szökött ifjúsági munkanélküliség orvoslására született uniós intézkedés, az Ifjúsági Garancia (IG) értelmében a tagországok 2013-ban kötelezettséget vállaltak arra, hogy minden 25 éven aluli fiatal a munkahelye elvesztését vagy az iskolai tanulmányainak befejezését követő négy hónapon belül színvonalas állásajánlatot kapjon, vagy további oktatásban, gyakorlati képzésben, esetleg gyakornoki foglalkoztatásban részesüljön. Az Európai Bizottság 2016-ban értékelte az IG végrehajtásának első eredményeit, amelyhez az ERGO a hátrányos helyzetű roma fiatalok tapasztalataival kívánt hozzájárulni. A fő kutatási kérdés az volt, hogy a program mennyire éri el a roma fiatalokat, s mennyiben jelenthet számukra érdemi megoldást. A kérdés megválaszolása egységes módszer szerint, a kapcsolódó uniós és hazai dokumentumok feldolgozását követően a célcsoport több roma és nem roma tagjával készített strukturált interjú alapján történt. Magyarországon 2015 novemberében egy relatíve kedvező munkapiaci adottságokkal jellemezhető dunántúli megyében vizsgáltuk az IG végrehajtását, melynek keretében ekkor döntően különböző szakképzést kínáltak célcsoportnak. A keresett, hiányszakma elérését biztosító képzési kurzus roma és nem roma résztvevőivel készített interjúk értelmében a képzésre történő jelentkezés, a felvételi procedúra és a képzés lefolytatása tekintetében a roma fiatalok nem tapasztaltak hátrányos megkülönböztetést. A programot övező általános információhiány ugyanakkor a célcsoportot egyformán sújtotta, melynek orvoslását a felelős minisztérium illetékeseinek is a figyelmébe ajánlottuk.
A hat ország tapasztalatait összegző kutatás eredményei az ERGO Network honlapján olvashatók:
Kutatási eredmények- Helyi demokrácia és roma integráció: Roma részvétel a helyi fejlesztési döntésekben (2016)
Egyesületi terepmunkáink tapasztalatai szerint a romák szociális helyzetének, jólétének alakulásában a helyi vezetés - különösen a vidéki kistelepüléseken - döntő szerepet játszik. A kísérleti, pilot jelleggel kidolgozott módszer szerint, két településen végrehajtott kvalitatív kutatásunk célja a helyi fejlesztési döntések mechanizmusának feltérképezése volt, különös tekintettel a helyi roma közösség szerepére. Feltételeztük, hogy képviseletük, részvételük a fejlesztési döntésekben pozitívan befolyásolhatja a helyzetük javítását, a helyi integrációjuk előmozdítását. Esettanulmányaink eredményei részben igazolták vissza a prekoncepciónkat. A helyi vezetés, jelesül a polgármester döntő szerepe a roma lakosság szociális helyzete, jóléte tekintetében egyértelműen visszaigazolódott, azonban a kapcsolódó döntési folyamat inkluzív és participatív jellegét illetően nem találtunk evidens nyomokat, a szociális és egyenlő bánásmód tekintetében egyébként elkötelezett helyi vezetés esetében sem. A helyi fejlesztések úgy tűnik főként a településen kívül, külső kapcsolathálón keresztül, zárt, exkluzív mechanizmusokban formálódnak. A döntések előkészítésében a helyi roma közösség többnyire olyan mértékben és akkor vesz részt, ha az eljárási rendszer ezt kötelezővé teszi, vagy ha a támogatás megszerzéséhez nélkülözhetetlen szaktudással rendelkezik. A saját jövőjük formálásában való közreműködésük erősítése, a helyi demokrácia fejlesztése ezen alternatívák mentén, különösen az utóbbi opció, azaz a szakértői szerepkörük erősítésével történhet.
Egyesületi terepmunkáink tapasztalatai szerint a romák szociális helyzetének, jólétének alakulásában a helyi vezetés - különösen a vidéki kistelepüléseken - döntő szerepet játszik. A kísérleti, pilot jelleggel kidolgozott módszer szerint, két településen végrehajtott kvalitatív kutatásunk célja a helyi fejlesztési döntések mechanizmusának feltérképezése volt, különös tekintettel a helyi roma közösség szerepére. Feltételeztük, hogy képviseletük, részvételük a fejlesztési döntésekben pozitívan befolyásolhatja a helyzetük javítását, a helyi integrációjuk előmozdítását. Esettanulmányaink eredményei részben igazolták vissza a prekoncepciónkat. A helyi vezetés, jelesül a polgármester döntő szerepe a roma lakosság szociális helyzete, jóléte tekintetében egyértelműen visszaigazolódott, azonban a kapcsolódó döntési folyamat inkluzív és participatív jellegét illetően nem találtunk evidens nyomokat, a szociális és egyenlő bánásmód tekintetében egyébként elkötelezett helyi vezetés esetében sem. A helyi fejlesztések úgy tűnik főként a településen kívül, külső kapcsolathálón keresztül, zárt, exkluzív mechanizmusokban formálódnak. A döntések előkészítésében a helyi roma közösség többnyire olyan mértékben és akkor vesz részt, ha az eljárási rendszer ezt kötelezővé teszi, vagy ha a támogatás megszerzéséhez nélkülözhetetlen szaktudással rendelkezik. A saját jövőjük formálásában való közreműködésük erősítése, a helyi demokrácia fejlesztése ezen alternatívák mentén, különösen az utóbbi opció, azaz a szakértői szerepkörük erősítésével történhet.
Kutatási tapasztalataink hasznosításáról az ERGO Network honlapján a későbbiekben várható tájékoztató.
- Az Európai Szociális Alap roma kedvezményezettjei (2016)
A kutatás célja egy hiány pótlása volt, nevezetesen az uniós programok roma kedvezményezetteinek a visszajelzése arról, hogy az igénybe vett támogatás milyen hatást gyakorolt a jólétükre, a munkapiaci esélyeikre. Az uniós támogatások minőségi hasznosulására vonatkozó tapasztalatok összevethetősége érdekében az elmúlt programozási időszak humán erőforrás fejlesztést célzó ESZA programjai közül választhattunk domináns roma részvétellel megvalósult, döntően képzési jellegű projekteket. Az ily módon kiválasztott két észak-magyarországi projekt halmozottan hátrányos településeken, roma civilszervezetek vezető közreműködésével került végrehajtásra. Mindkét projekt célja a helyi hátrányos helyzetű roma és nem roma célcsoport foglalkoztatási esélyeinek javítása volt, amit az egyik esetben komplex számítógépes oktatással, a másik esetben pedig gyógynövénygyűjtési és feldolgozási képzéssel terveztek elérni. A projektek roma résztvevőivel készített kérdőíves vizsgálatunk tapasztalatai szerint a modern infokommunikációs ismeretek átadása, a digitális kompetenciák erősítése a munkapiaci esélyek szempontjából messze jobban hasznosult, mint a hagyományos roma tevékenységnek tekintett gyógynövénygyűjtési szaktudás.
Az öt ország tapasztalatait összegző kutatás eredményei az ERGO Network honlapján hamarosan olvashatók. A kutatás célja egy hiány pótlása volt, nevezetesen az uniós programok roma kedvezményezetteinek a visszajelzése arról, hogy az igénybe vett támogatás milyen hatást gyakorolt a jólétükre, a munkapiaci esélyeikre. Az uniós támogatások minőségi hasznosulására vonatkozó tapasztalatok összevethetősége érdekében az elmúlt programozási időszak humán erőforrás fejlesztést célzó ESZA programjai közül választhattunk domináns roma részvétellel megvalósult, döntően képzési jellegű projekteket. Az ily módon kiválasztott két észak-magyarországi projekt halmozottan hátrányos településeken, roma civilszervezetek vezető közreműködésével került végrehajtásra. Mindkét projekt célja a helyi hátrányos helyzetű roma és nem roma célcsoport foglalkoztatási esélyeinek javítása volt, amit az egyik esetben komplex számítógépes oktatással, a másik esetben pedig gyógynövénygyűjtési és feldolgozási képzéssel terveztek elérni. A projektek roma résztvevőivel készített kérdőíves vizsgálatunk tapasztalatai szerint a modern infokommunikációs ismeretek átadása, a digitális kompetenciák erősítése a munkapiaci esélyek szempontjából messze jobban hasznosult, mint a hagyományos roma tevékenységnek tekintett gyógynövénygyűjtési szaktudás.
