címe   Szegénységkutatás
 
 
A szociális segély csökkentésének hatásai a vidéki Magyarországon - 2012
interdiszciplináris dokumentáció

A szociális segély csökkentésének hatásai a vidéki Magyarországon - 2012 interdiszciplináris dokumentációHáttér

2012. január 1-től az aktív korú, állás nélküli személyek és családjuk részére nyújtott - foglalkoztatást helyettesítő támogatás (FHT) elnevezésű - szociális segély összege 20 %-kal csökkent, úgymond "a munkavállalásra ösztönzés" céljából. A 28.500-ról 22.800 forintra levitt segély folyósításának a feltételei is szigorodtak. Különösen kritikus körülménnyé vált, hogy a jogosultsághoz szükséges legalább 30 nap/év munkaviszony biztosításának a feltételei radikálisan megváltoztak.

A kistelepülések tartósan állás nélküli lakosainak évente 30 nap munkaviszonyt jószerivel csak a közfoglalkoztatás nyújthat. A korábbi időszakkal ellentétben azonban 2012-től már sem az önkormányzat, sem a munkaügyi szervezet nem köteles közmunkáról gondoskodni. A felelősség ezzel a segélyezett vállára került, miközben a közfoglalkoztatás helyi lehetőségei beszűkültek, a kormányzat által biztosított módja pedig erősen átalakult. Nem csupán a segély folyósítása kötődött össze a közmunkával, hanem fordítva is ez történt. A közfoglalkoztatási törvény értelmében ugyanis a munkanélkülinek a 22.800 forintnyi segélye is megszűnik, amennyiben a felajánlott munkát, beleértve a közmunkát, nem fogadja el.

A körvonalazott csapdahelyzettel egyesületünk Borsodban, a hátrányos helyzetű települések tartósan munka nélkül lévő - roma és nem roma - lakosai számára kialakítandó foglalkoztatási program előkészítése során találkozott, 2011 végén, az intézkedés meghozatalának idején.

A szociális segélyben (FHT) részesülő helyi lakosok közül sokan ekkor döbbentek rá arra, hogy a következő évre szóló jogosultsághoz szükséges 30 napnyi munkaviszony teljesítése nélkül elveszíthetik ezt a "megélhetési forrásukat" is. Történt ez akkor, mikor az évvégéhez közeledve, s az évszakból adódóan is, a közmunka programok már lezárultak, a helyi források kifogytak.

Cél


A Pro-Cserehát Egyesület segíteni akarása mind jogalkotói, mind jogalkalmazási szinten, továbbá a szakmai és a szélesebb nyilvánosság terein is a problematika ismeretének hiányába, illetve az azzal szembeni érzéketlenségbe ütközött. Sem a jogszabályváltozás és annak más jogszabályokra gyakorolt hatásai, emberi és szociális alapnormákhoz való viszonya, sem a kialakult helyzet lehetséges következményei az intézkedés bejelentését követően nem kapott különösebb figyelmet (kivéve a közfoglalkoztatás anomáliáit, melyekről félév eltelte után az ombudsman vizsgálatot indított).

A CEE Trust támogatását elnyert innovatív kutatásunk ezt az ismeret hiányt kívánta csökkenteni, illetve orvosolni. Az intézkedés jogi összefüggéseinek, alapnormákkal való viszonyának elemzése mellett, kvalitatív empirikus vizsgálat eredményeként interdiszciplináris megközelítésben vizsgáltuk a szociális segély csökkentésének lokálisan azonosítható, legkülönbözőbb egyéni, háztartási, közösségi, és települési szintű intézményi, következményeit.

Megvalósítás

A kutatásban egyszerre alkalmaztunk leíró, analitikus módszereket és az akció-kutatás eszközeit.

Jogi elemzés készült a szociális törvény szóban forgó módosításának jogszabályi összefüggéseiről, különös tekintettel a meghatározó hazai és nemzetközi alapnormákra.
Link: http://www.pillangokutatas.bffd.hu/kutatasi-eredmenyek/tanulmanyok

Szociálpszichológiai, antropológiai és szociológiai tanulmányt készítettünk a szociális segély csökkentésének hatásairól. Ezek az elemzések arra az empirikus felmérésre épültek, melynek keretében 3 megyében, összesen 9 településen készítettünk félig strukturált mélyinterjúkat érintett munkanélküliekkel (36 db), valamint önkormányzati vezetőkkel; polgármesterekkel, jegyzővel, Roma Kisebbségi Önkormányzat vezetőkkel (18 db).

A megyék, majd a települések kiválasztásának alapja a munkanélküliségi helyzet és a vizsgált szociális ellátásban, a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők száma, aránya volt. A kiválasztott Borsod, Baranya és Pest megye e szempontok szerint a legkedvezőtlenebb, az átlagosnál rosszabb, s az átlagosnál kedvezőbb helyzetet képviselte. Az elemzések elkészítésére olyan kutatókat kértünk fel, akik ismerték az adott megyét és maguk is készítettek interjúkat.

A záró-tanulmányunkban a fenti résztanulmányok megállapításait összegeztük, majd ajánlásokat fogalmaztunk meg.

Az alkalmazott módszerünk további kulcselemeként, az interdiszciplináris megközelítésünk sokoldalú dokumentálásával együtt kiemelt figyelmet kívánunk fordítani az eredményeink megismertetésére a szakmai közönséggel és a szélesebb nyilvánossággal is.

A kutatásról bővebben a kutatás honlapján tájékozódhat:
PILLANGÓ KUTATÁS


A kutatást bemutató kisfilm:



vidékfejlesztés   közösségi mezőgazdálkodás   roma   szegénység   vegyszermentes mezőgazdaság   munkanélküliség   részvételi alapú tervezés   szociális segély csökkentésének hatásai   csapdahelyzet  
 
Pillangó Szabadfolyású Fejlesztések a Facebookon
© bffd.hu - Butterfly Free Flow Development