Az elmúlt évtizedek gazdasági fejlődése- bár sokak számára kiemelkedő életszínvonalat tett lehetővé- mégis olyan folyamatokon keresztül zajlott, melyek a hosszútávú társadalmi és környezeti fenntarthatóságot tették kockára. A modern gazdasági rendszerek alapköve az anyagi fejlődés, azonban a javakért fizetett ár nem mindig tükrözi az azok előállításakor felmerülő társadalmi és környezeti mellékhatásokat.Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) által 2011-ben publikált jelentés felhívja a figyelmet a gazdasági szemléletváltás szükségességére. A véges természeti erőforrások kiaknázása és a folyamatos népességnövekedés miatt Földünk eltartó képessége egyre csökken, miközben egyre növekszik a társadalmi egyenlőtlenség gazdagok és szegények között.
A 21. század új gazdasági rendszereinek olyan módon kell megvalósulnia, hogy az anyagi jólét ne kompromitálja a társadalmi és ökológiai rendszereket. Számos olyan előremutató kezdeményezéssel találkozhatunk a világon, amelyek különböző módon próbálnak gyakorlati megoldásokat találni az egyre égetőbbnek tűnő gazdasági, társadalmi és környezeti problémákra. Például a UNEP által leírt „zöld gazdaság”-bana jövedelem és a foglalkoztatottság növekedését olyan magán és közbefektetések jellemzik, amelyek csökkentik a CO2 kibocsájtást és a környezetszennyezést, javítják az energia és erőforrás felhasználásának hatékonyságát, és megelőzik a biodiverzitás és az ökoszisztéma által nyújtott szolgáltatások tönkretételét.Miközben a „zöld gazdaság”-ban a hangsúly a természeti erőforrások fenntartható felhasználásán van, a Muhammad Yunus által megfogalmazott „Social business” (tükörfordításban „társadalmi vállalkozás”) elsődleges célja, hogy valamilyen társadalmi problémára megoldást találjon.
A „Social business” egyik alapelve, hogy a befektetők a vállalkozás beindulta után csak befektetésük összegét kaphatják vissza, minden haszon a vállalkozásban résztvevő dolgozókat és a hosszútávú fenntarthatóságot szolgálja.A „Kék gazdaság” elmélete Günter Pauilitól származik, aki olyan fejlesztési projektek megvalósulását szorgalmazza, melyek a természetes folyamatok mintájára működnek. Egy ilyen gazdasági rendszerben nincsenek felesleges melléktermékek, csak alapanyagok, melyek egy másik termelési folyamatban felhasználhatóak.