Új gazdasági rendszerek
■ Pillangó hírek ■ Rólunk ■ Bemutatkozás ■ Munkamódszerünk ■ Munkatársaink ■ Együttműködő partnerek ■ Szakmai megjelenéseink ■ Média megjelenések ■ Történetünk ■ Kapcsolat ■ Pro Lecsó ■ Ismertető ■ Hejőkeresztúr ■ Hejő- Sajó ■  Pro Lecsó Részvétel Alapú Minőségbiztosítás ■ RUSDELA Projekt ■ Kutatás ■ Szegénységkutatás ■ Szegény cigányok, szegény Cserehát ■ A roma részvétel erősítése az EU-s programokban - Nemzetközi kutatás ■ Tedd jobbá ■ Elöl járók ■ Több mint zöldség ■ Szeretnéd szeretni a lencsét - E-könyv ■ Fenntartható Fejlesztési Célok Kártya ■ Korábbi programjaink ■ CICSERO ■ Privát Lecsó ■ Hejőszalonta ■ Bükkaranyos ■ Hogyan csatlakozhat? ■ Önkormányzatoknak ■ Civil és szakmai szervezeteknek ■ Hálózatépítés ■ Társadalmi befogadás ■ Települési mezőgazdaság ■ Támogatás ■ Egyéni támogatás ■ Vállalati felelősségvállalás ■ Önkéntes lehetőségek ■ Támogatóink ■ Hasznos dokumentumok ■ Tudástár ■ Tudástár tartalomjegyzék ■ Egészséges táplálkozás ■ Étkezési szokásaink környezeti és társadalmi vonatkozásai ■ Közösség alapú mezőgazdaság ■ Új gazdasági rendszerek ■ Alapanyagok ■ Receptek ■ Oktatás ■ Videótár ■ Beszámolók		Az elmúlt évtizedek gazdasági fejlődése- bár sokak számára kiemelkedő életszínvonalat tett lehetővé- mégis olyan folyamatokon keresztül zajlott, melyek a hosszútávú társadalmi és környezeti fenntarthatóságot tették kockára. A modern gazdasági rendszerek alapköve az anyagi fejlődés, azonban a javakért fizetett ár nem mindig tükrözi az azok előállításakor felmerülő társadalmi és környezeti mellékhatásokat.Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) által 2011-ben publikált jelentés felhívja a figyelmet a gazdasági szemléletváltás szükségességére. A véges természeti erőforrások kiaknázása és a folyamatos népességnövekedés miatt Földünk eltartó képessége egyre csökken, miközben egyre növekszik a társadalmi egyenlőtlenség gazdagok és szegények között. A 21. század új gazdasági rendszereinek olyan módon kell megvalósulnia, hogy az anyagi jólét ne kompromitálja a társadalmi és ökológiai rendszereket. Számos olyan előremutató kezdeményezéssel találkozhatunk a világon, amelyek különböző módon próbálnak gyakorlati megoldásokat találni az egyre égetőbbnek tűnő gazdasági, társadalmi és környezeti problémákra. Például a UNEP által leírt „zöld gazdaság”-bana jövedelem és a foglalkoztatottság növekedését olyan magán és közbefektetések jellemzik, amelyek csökkentik a CO2 kibocsájtást és a környezetszennyezést, javítják az energia és erőforrás felhasználásának hatékonyságát, és megelőzik a biodiverzitás és az ökoszisztéma által nyújtott szolgáltatások tönkretételét.Miközben a „zöld gazdaság”-ban a hangsúly a természeti erőforrások fenntartható felhasználásán van, a Muhammad Yunus által megfogalmazott „Social business” (tükörfordításban „társadalmi vállalkozás”) elsődleges célja, hogy valamilyen társadalmi problémára megoldást találjon. A „Social business” egyik alapelve, hogy a befektetők a vállalkozás beindulta után csak befektetésük összegét kaphatják vissza, minden haszon a vállalkozásban résztvevő dolgozókat és a hosszútávú fenntarthatóságot szolgálja.A „Kék gazdaság” elmélete Günter Pauilitól származik, aki olyan fejlesztési projektek megvalósulását szorgalmazza, melyek a természetes folyamatok mintájára működnek. Egy ilyen gazdasági rendszerben nincsenek felesleges melléktermékek, csak alapanyagok, melyek egy másik termelési folyamatban felhasználhatóak.	kék gazdaság   ENSZ   UNEP   zöld gazdaság   környezetvédelem   social business   Yunus
		Szólj hozzá!

© bffd.hu - Butterfly Development

Külföldről támogatott civil szervezet