Fenntarthatóság
■ Pillangó hírek ■ Rólunk ■ Bemutatkozás ■ Munkamódszerünk ■ Munkatársaink ■ Együttműködő partnerek ■ Szakmai megjelenéseink ■ Média megjelenések ■ Történetünk ■ Kapcsolat ■ Pro Lecsó ■ Ismertető ■ Hejőkeresztúr ■ Hejő- Sajó ■  Pro Lecsó Részvétel Alapú Minőségbiztosítás ■ RUSDELA Projekt ■ Kutatás ■ Szegénységkutatás ■ Szegény cigányok, szegény Cserehát ■ A roma részvétel erősítése az EU-s programokban - Nemzetközi kutatás ■ Tedd jobbá ■ Elöl járók ■ Több mint zöldség ■ Szeretnéd szeretni a lencsét - E-könyv ■ Fenntartható Fejlesztési Célok Kártya ■ Korábbi programjaink ■ CICSERO ■ Privát Lecsó ■ Hejőszalonta ■ Bükkaranyos ■ Hogyan csatlakozhat? ■ Önkormányzatoknak ■ Civil és szakmai szervezeteknek ■ Hálózatépítés ■ Társadalmi befogadás ■ Települési mezőgazdaság ■ Támogatás ■ Egyéni támogatás ■ Vállalati felelősségvállalás ■ Önkéntes lehetőségek ■ Támogatóink ■ Hasznos dokumentumok ■ Tudástár ■ Tudástár tartalomjegyzék ■ Egészséges táplálkozás ■ Étkezési szokásaink környezeti és társadalmi vonatkozásai ■ Közösség alapú mezőgazdaság ■ Új gazdasági rendszerek ■ Alapanyagok ■ Receptek ■ Oktatás ■ Videótár ■ Beszámolók		Az elmúlt évszázadban a technológiai és gazdasági fejlődés eddig soha nem látott eredményeket hozott az emberek egészsége és az anyagi jólét területén, ennek a fejlődésnek a nem kívánatos mellékhatásairól eleinte azonban nem igen esett szó: az ökoszisztéma folyamatos kizsákmányolása és pusztulása, a társadalmi egyenlőtlenségek kiéleződése, az anyagi jólét igazságtalan eloszlása. Fontos megértenünk, hogy társadalmi és gazdasági rendszereink a természetes rendszerekbe ágyazva működnek, a természetes erőforrásoktól függnek. Ha ezeket ellehetetlenítjük, hosszú távon nem tudjuk fenntartani a társadalom működését. A fenntartható fejlődés fogalma először 1987- ben az ENSZ úgynevezett Brundtland vagy „Közös jövőnk” jelentésében jelent meg, mint „a fejlődés olyan formája, amely a jelen igényeinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációit saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől”. A fenntarthatóság tehát az emberi társadalom képessége arra, hogy a természettel együttműködve, a természetes körfolyamatokat figyelembe véve hosszú távon működőképes maradjon. A fenntarthatóságnak három, egymásba ágyazott pillére van, a fenntartható fejlődés valójában csak akkor valósulhat meg, ha a fenntarthatóság kritériumai mindhárom pillér esetében teljesülnek. Környezeti pillér: • A nem megújuló erőforrások felhasználásának csökkentése • A környezetszennyezés megállítása • természetes, lebomló anyagok használatának előnyben részesítése • A szemét, a felesleg minimalizálása; Társadalmi pillér: • A társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése • Az alapvető emberi igények kielégítése, a szegénység eltörlése • Az alapvető emberi jogok globális megvalósulása Gazdasági pillér: • A rendelkezésre álló erőforrások igazságos elosztása és hatékony felhasználása, amely hosszú távú hasznosítást tesz lehetővé • Az ökoszisztéma által nyújtott szolgáltatások számszerűsítése és beépítése a termékek árába • Lokális központú gazdasági rendszerek • Társadalmi vállalkozások Az ENSZ által kezdeményezett Föld Charta a globális közösség közös etikai értékrendjét fogalmazza meg, amely hangsúlyozza mindannyiunk felelősségét egy fenntartható jövő megvalósításában: „A Föld történelmének kritikus pontjához érkeztünk, amikor az emberiségnek döntenie kell a jövőjéről. Ahogy világunk egyre inkább sebezhetővé válik, a jövő egyszerre tartogat veszélyeket és új lehetőségeket. Annak érdekében, hogy előre tudjunk lépni, fel kell ismernünk, hogy a hatalmas kulturális és természetes változatosság közepette egy közös emberi család vagyunk közös sorssal. Össze kell fognunk, hogy egy fenntartható, globális közösséget hozzunk létre, amely a természet tiszteletére, az emberi jogokra, a gazdasági igazságosságra és a béke kultúrájára épít. „	fenntarthatóság   környezetvédelem   ENSZ charta   természetes erőforrások
		Szólj hozzá!

© bffd.hu - Butterfly Development

Külföldről támogatott civil szervezet