Csicsóka
■ Pillangó hírek ■ Rólunk ■ Bemutatkozás ■ Munkamódszerünk ■ Munkatársaink ■ Együttműködő partnerek ■ Szakmai megjelenéseink ■ Média megjelenések ■ Történetünk ■ Kapcsolat ■ Pro Lecsó ■ Ismertető ■ Hejőkeresztúr ■ Hejő- Sajó ■  Pro Lecsó Részvétel Alapú Minőségbiztosítás ■ RUSDELA Projekt ■ Kutatás ■ Szegénységkutatás ■ Szegény cigányok, szegény Cserehát ■ A roma részvétel erősítése az EU-s programokban - Nemzetközi kutatás ■ Tedd jobbá ■ Elöl járók ■ Több mint zöldség ■ Szeretnéd szeretni a lencsét - E-könyv ■ Fenntartható Fejlesztési Célok Kártya ■ Korábbi programjaink ■ CICSERO ■ Privát Lecsó ■ Hejőszalonta ■ Bükkaranyos ■ Hogyan csatlakozhat? ■ Önkormányzatoknak ■ Civil és szakmai szervezeteknek ■ Hálózatépítés ■ Társadalmi befogadás ■ Települési mezőgazdaság ■ Támogatás ■ Egyéni támogatás ■ Vállalati felelősségvállalás ■ Önkéntes lehetőségek ■ Támogatóink ■ Hasznos dokumentumok ■ Tudástár ■ Tudástár tartalomjegyzék ■ Egészséges táplálkozás ■ Étkezési szokásaink környezeti és társadalmi vonatkozásai ■ Közösség alapú mezőgazdaság ■ Új gazdasági rendszerek ■ Alapanyagok ■ Receptek ■ Oktatás ■ Videótár ■ Beszámolók		A csicsóka más néven tobinambur vagy indiánkrumpli Amerikából származó növény, amely az 1600-as években érkezett Franciaországba, majd egész Európában elterjedt. Bár megjelenésében a krumplira hasonlít, rendszertanilag az őszirózsafélék családjába, azon belül pedig a napraforgók nemzetségébe tartozik. Az évelő növény termesztése a haszonnövények közül az egyik legkönnyebb, szélsőséges talaj és időjárási viszonyok mellett is folyamatosan terem. Ha egyszer elültettük, már nehezen kiirtható, ezért gyakran a kert végében, vetésforgón kívül termesztik.A növény gumói ősztől folyamatosan gyűjthetők, a kemény fagyok sem ártanak meg nekik. Mivel minden gyomot kiírt maga körül és a talaj tápanyagtartalmára sem érzékeny, általában vegyszermentesen termelik. A csicsóka kedvező élettani hatásai révén került az elmúlt években a figyelem középpontjába. Szemben a krumplival, amely a szénhidrátot a szervezetben gyorsan felszívódó keményítő formájában tárolja, a csicsóka a szénhidrátokat inulin formában tartalmazza. Az inulin a keményítőhöz képest alacsonyabb kalóriatartalmú szénhidrát, úgynevezett folyékony élelmi rost. A prebiotikumok egy fajtája, ami a gyomorban nem kerül megemésztésre, azonban kedvezően hat a gyomor bélflórájának, azaz a gyomorban élő baktériumok működésére, ezzel növelve a gyomor ellenálló képességét. Az inulin nem emeli a vércukorszintet, lebontásához nem szükséges inzulin, ezért cukorbetegségben szenvedők is jól beilleszthetik étrendjükbe. A gyökérzöldségek közül a csicsóka kiemelkedő vas, kálium és réztartalommal rendelkezik. Érzékeny gyomrú embereknél a csicsóka fogyasztása kellemetlen puffadásos tüneteket okozhat, ezért érdemes vele először kisebb mennyiségben próbálkozni. A csicsóka ősztől koratavaszig kapható, sárgás vagy pirosas héjú, rücskös gumó. Fogyasztás előtt megpucolni nem muszáj, azonban érdemes alaposan megmosni és körömkefével, fémdörzsivel átsikálni. Nyersen és főzve is fogyasztható, megpucolva és főzve azonban jobban emészthető, érzékeny gyomrúak ezt vegyék figyelembe. Semleges, kissé édeskés íze révén bármilyen más étellel, fűszerrel jól harmonizál. A krumplihoz képest hamar megfő, szétesik, ezért ajánlott lassú tűzön rövid ideig főzni. Vékonyra vágva nyersen készíthető belőle saláta, megfőzve krémleves, főzelék. Hagyományos ételeinkben helyettesíthetjük csicsókával a krumplit, jó alternatíva lehet fogyókúra, cukorbetegség esetén. Csicsókás receptek: Rakott csicsóka spenóttal Csicsókás Waldorf saláta	csicsóka   szénhidrát   vegán   vegetáriánus   tél   ősz
		Szólj hozzá!

© bffd.hu - Butterfly Development

Külföldről támogatott civil szervezet